A Duna-ról

A Duna nem csak egy folyó. Egy szál, amely átöleli az európai történelem, kultúrák, gazdaságok és tájak századait. Ha elmegy rajta (vagy mellette), egy élő szőnyegre ül.

A kezdetek: ahol a Duna ered

• A Duna délnyugat-Németországban, Baden-Württemberg Fekete-erdő (Schwarzwald) régiójában ered.
• Technikailag két forráság, a Breg és a Brigach összetalálkozásából ered.
• A Breget gyakran tekintik a valódi hidrológiai forrásnak — a Furtwangen im Schwarzwald közelében, a Martinskapelle körül ered.
• A Brigach a bal oldali forráság.
• A Donaueschingen városában van egy történelmi „szimbolikus forrás” a palotakertben, amelyet gyakran a Duna „hivatalos” kezdetének tekintenek.
• A forrás magasság nagyjából 1,078 m (3,537 ft) a tengerszint felett.
• Van egy német közmondás: “Brigach und Breg bringen die Donau zuweg” („A Brigach és a Breg a Duna útjára viszi”).

Így a Duna két kis patakként kezdődik, összeolvad és lassan gyarapodik, ahogyan mellékfolyókat gyűjt és kelet felé halad.

Hossz, útvonala & szakaszai

• A Duna általában az egyetlen jelentős európai folyó, amely kelet felé folyik (mások a tenger felé tartanak, de más iránytűkkel).
• A hajózhatóság fontos jellemző. Kelheim, Németországtól Sulina (Románia)ig, a Duna mintegy 2,415 km hajózható. (ines-danube.info)
• Magasságcsökkenésének tekintetében: a felső szakaszon steeper lejtésű; az alsó szakaszokon laposabb, különösen a síkságokon és a deltavidéken. (viadonau.org)

Országok, medence & vízgyűjtő terület

Országok a Duna mentén vagy határán

A Duna 10 országon átfolyik vagy határát képezi — több, mint bármely más folyó a világon. (travel.saga.co.uk)

Ezek (a forrás és a torkolat irányából, nagyjából):

1. Németország
2. Ausztria
3. Szlovákia
4. Magyarország
5. Horvátország
6. Szerbia
7. Bulgária
8. Románia
9. Moldova (rövid határ)
10. Ukrajna

Ezen túl a Duna-medence (a Duna vízgyűjtő területe) valójában 19 ország területére terjed ki — beleértve Svájcot, Lengyelországot, Csehországot, Szlovéniát, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Albániát stb. (undp-drp.org)

Vízgyűjtő medence / Vízgyűjtő terület

• A medence területe körülbelül 817 000 km² (315 000 mi²). (Encyclopedia Britannica)
• Az itt élő népesség 80–83 millió fő. (EBSCO)
• Ez a medence különböző tájakat foglal magába:
   • Alpi és előalpi hegyláncokat (Alpok, Kárpátok)
   • Síkságokat (Pannóniai-síkság, romániai síkságok)
   • Erdős magaslatokat, mocsárterületeket, karsztvidékeket
   • Folyókat, tavakat, kisebb vízgyűjtő területeket, amelyek a Duna folyóba ömlenek

Ez az hatalmas medence azt jelenti, hogy az eső, a hóolvadás, a földtani különbségek, a földhasznosítás (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, urbanizáció) mind befolyásolják a Duna vízhozamát, áradásveszélyét, üledékterhelését, vízminőségét és ökológiáját.

Fő mellékfolyók és helyi folyók

A Duna erő nem csak saját forrásaiból származik, hanem a számos folyóból, amely csatlakozik hozzá.

Itt találhatók néhány jelentős mellékfolyó és helyi folyó:

Összességében a Dunának körülbelül 300 mellékfolyója van a hálózatában, amelyek közül több mint 30 hajózható. (Encyclopedia Britannica)

Ez a mellékfolyók növelik a vízmennyiséget, a üledéket, a táplálékanyagokat, valamint helyi ökológiai vagy szennyezési hatásokat is hozzájárulnak.

A Duna mentén fekvő nagyvárosok és fővárosok

A Duna Európa néhány legismertebb városán halad keresztül — fővárosokon, kulturális központokon és stratégiai pontokon. Valójában a Duna partján több nemzeti főváros található, mint bármely más folyón.

Fővárosok a Duna mentén

• Bécs, Ausztria (folyó-km ~1,918)
• Pozsony, Szlovákia (~1,867 km)
• Budapest, Magyarország
• Belgrád, Szerbia

Egyéb jelentős városok

A Németország (felső Duna régió) területén:

• Donaueschingen (forrásvidék)
• Ulm
• Ingolstadt
• Regensburg

Az Ausztriában:

• Linz
• Melk & Krems (Wachau borvidék)

Másutt:

• Novi Sad (Szerbia)
• Galați, Brăila (Románia)
• Ruse (Bulgária)

Ezek a városok nem csak átmeneti pontok — gyakran a régiók kulturális, történelmi és gazdasági központjai. Sokuk stratégiai átkelőhelyeken, kereskedelmi csomópontokban vagy ókori erődítmények, hidak és folyami kikötők helyén található.

A Duna-delta és torkolata

• A folyótorkolat alsó részén a Duna egy bonyolult delta-rendszerbe ágazik szét, és a Fekete-tengerbe ömlik.
• A delta Európa második legnagyobb méretű (a Volga-delta után) és rendkívül biodiverz.
• Területe körülbelül 4,152 km² (1,603 mi²) (ebből ~3,446 km² Románia területén, a maradék Ukrajnában).
• A folyótorkolatban a Duna három fő ágra oszlik:
   • Chilia / Kilia ág (északi ág, Ukrajna irányába)
   • Sulina ág (középső, fő hajózási út)
   • Sfântu Gheorghe ág (déli)

Ez a delta gyakran védett mocsár, UNESCO-védett terület, és nagy jelentősége van az ökológiai, környezeti és természetvédelmi szempontból.

Hidrológia, vízhozam és vízjellegzetességek

Vízhozam és vízáramlás

• A Duna átlagos lefolyása a Fekete-tengerbe körülbelül 6,550 m³/s (köbméter per másodperc) — bár ez az adatok forrásától és az évszakos ingadozásoktól függ.
• A vízhozam erősen változik a három folyószakasz (felső, középső, alsó) mentén, befolyásolva a mellékfolyók, az eső, a havi olvadás, az éghajlat, a gátak és az emberi kezelés által. (viadonau.org)
• Évszakos mintázat: magas vízhozam általában késő tavasszal és nyáron (havi olvadás + eső), alacsony vízhozam késő ősszel és télen. (viadonau.org)
• A folyó szélessége erősen ingadozik a régiótól függően: ~120 m a keskenyebb szakaszokban, 1,500 m vagy annál is több a vízáramlási területeken vagy szélesebb szakaszokban.
• A mélység hasonlóan változik: sok hajózható szakaszon 4–10 m mélység a jellemző, de korlátozó tényezők a folyómeder, akadályok, csatorna karbantartás, útvonal jelölés, kiszabás stb.

Folyómérnöki munkálatok, hajózás és útvonal

• A hajózhatóság fenntartása érdekében a Dunát útvonaljelölésekkel, bujkálókkal, kiszabással, zsilippekkel, gáttal, irányító szerkezetekkel építik ki.
• A talpterhelés fogalma lényeges: a hajó „squat”-ja (menet közbeni elsüllyedés) és a terhelés mélysége biztonságosnak kell lennie a folyómederhez képest. A meder típusa (kavics, szikla) befolyásolja a megengedett határokat. (viadonau.org)
• A hajózást a CEVNI (Európai Belső Vízutak Kódex) szabja meg a jelölésekkel és a belső folyók forgalmi szabályaival kapcsolatban. (viadonau.org)
• A Duna Bizottság és a nemzeti hatóságok fenntartják a folyó elektronikus hajózási térképeit (ENC); az országok szerinti szakaszok (Németország, Ausztria, Szerbia, Bulgária, Románia) rendelkeznek külön hajózási térképekkel. (danubecommission.org)
• Az adatok szerint a hajók körülbelül 2411 km-rel feljebb is hajózhatnak a deltáig — a folyó hossza ~87%-a hajózható. (icpdr.org)
• A Duna mentén Kelheim (Németország) és a Fekete-tenger között körülbelül 78 kikötő / kikötő található. (icpdr.org)

Hajózási korlátozások:

• Az alacsony vízállás (szárazság) akadályozhatja a szállítást.
• Az áradás vagy magas vízállás szintén veszélyt jelenthet.
• Hidak, zsilipek, gátak és vízelosztók korlátozhatják a hajók magasságát vagy méretét.
• A folyó karbantartása, üledéklerakódás, csatornák elmozdulása és infrastruktúra állapota átirányításokat vagy késéseket okozhat.

Gazdasági, történelmi és kulturális szerepe

Kereskedelem és szállítás

• Történelmileg a Duna a római kor óta fontos kereskedelmi útvonal volt, határként, határként és kelet-nyugati összekötőként szolgált.
• Modern korban továbbra is szállít árut (szállítmányokat, konténereket, nyersanyagokat), összekötve Nyugat-Európát a Fekete-tengerrel és azon túlival.
• A Rajna-Main-Duna-csatorna, amelyet 1992-ben fejeztek be, összeköti a Dunát az Északi-tengerrel (a Rajna útján), lehetővé téve a vízi szállítást Rotterdamtól a Fekete-tengerig — egy jelentős pán-európa kereskedelmi folyosó. (Wikipedia)
• A Dunát egyike a pán-európa szállítási folyosóknak, hogy javítsák a kereskedelmi infrastruktúrát. (Wikipedia)
• Csúcsidőszakban az áru szállítás a Dunán eléri a tízmillió tonnát évente (történelmi adatok szerint bizonyos időszakokban több mint 100 millió tonna) (Wikipedia)

Kultúra, civilizáció és történelem

• A Duna határ volt a Római Birodalom számára (limes Danubii).
• Áthalad Közép-Európa energia-, kultúra-, építészeti és zenei központjain — Bécs, Budapest, Pozsony, Belgrád stb.
• A romantikus kor, klasszikus zeneszerzők, irodalmi zarándokok, határ történetek mind hozzá vonzódnak (Strauss „Kék Duná” keringő ikonikus).
• Sok királyság, birodalom, háború, kereskedelmi út és vándorlás használta a Dunát folyosóként vagy akadályként.

Kihívások, védetté nyilvánítás és környezeti problémák

Nincs ilyen kiterjedésű folyó, amely ne találkozna kihívásokkal. A Duna számos nyomásnak van kitéve.

Szennyezés & Tápanyag-terhelés

• A mezőgazdasági lefolyás, ipari szennyezőanyagok, városi hulladék, kezeletlen szennyvíz mind hozzájárulnak a tápanyag-terheléshez (nitrogén, foszfor), amelyek a folyamba és végül a Fekete-tengerbe jutnak.
• A folyó jelentős hozzájárítója a tápanyag-szennyezésnek a Fekete-tengerben. (Encyclopedia Britannica)
• Néhány mellékfolyó maga is jelentős szennyezőanyag-terhelést szállít, amelyek a Dunába ömlenek.

Élőhelyvesztés, gátok, vízhozam-szabályozás

• A gátok, zsilipek, vízhozam-szabályozás megváltoztatja az természetes élőhelyeket, a halak vándorlását, a szilárd anyagok szállítását.
• Néhány szakaszt csatornázottá vagy szabályozottá tettek (a folyópartokat módosították), csökkentve az ártér vagy mellékágak területét.
• Vizes területek vagy a Duna mellékágai elvesztek vagy romlottak meg.

Éghajlatváltozás & Vízmennyiség-változás

• Növekvő extrémumok: súlyosabb szárazságok, hevesebb viharok, változó csapadékmódszerek.
• A vízszint jelentősen ingadozhat — egy korábban hajózható szakasz sekély vagy járhatatlan lehet.
• A gleccserek visszahúzódása a hegyvidéki forrásterületeken befolyásolja a szezonális olvadékvíz ellátást.

Megőrzési erőfeszítések és nemzetközi együttműködés

• A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) határokon átívelően dolgozik a vízminőség, szennyezés ellenőrzés, áradások, ökológiai rendszerek területén.
• Védett területek, nemzeti parkok, ökológiai folyosók, mellékágak és ártéri élőhelyek helyreállítása folyamatban lévő projektek.
• A vízminőség, fajok, üledék és vízhozam folyamatosan monitorozott.
• Határokon átívelő szerződések és megállapodások léteznek a hajózás, áradásgátlás, vízfelosztás és megőrzés kezeléséhez.

Gyors tények és számok

• A második leghosszabb európai folyó, a Volga után. (Wikipedia)
• Összes ~2,850 km hosszából ~2,415 km kereskedelmi folyami forgalomra alkalmas. (ines-danube.info)
• Átszeli 10 országot és érinti négy ország fővárosát. (Wikipedia)
• Medence területe ~817,000 km²; ~300 mellékfolyó (30+ hajózható). (Encyclopedia Britannica)
• Átlagos vízhozam ~6,550 m³/s (változik).
• Hajózás: ~78 kikötő a hajózható szakaszon. (icpdr.org)
• Elektronikus Navigációs Térképek (ENC) használatosak az országokban. (danubecommission.org)
• Egyik mellékfolyó Bulgáriában: az Iskar (a leghosszabb, teljesen Bulgáriában lévő folyó) csatlakozik a Dunához. (Wikipedia)
• Egy másik a Yantra északi Bulgáriában, kanyargós folyó, amely találkozik a Dunával. (Wikipedia)
• Az Ogosta egy közepes mellékfolyó ÉNy Bulgáriában. (Wikipedia)

Hajózás & Úti célok

A Dunátúrakban érdekelt bármelyik személynek a következő Dunai aspektusok nagyon fontosak:

• Felszállási és leszállási pontok: Sok hajóút városokban kezdődik/végződik, amelyeknek folyami kikötője van (Bécs, Budapest, Passau, Linz, Belgrád, stb.).
• Folyómeder korlátai: A hajóknak figyelembe kell venniük a mélységet, szélességet, aljzat-távolságot, csatorna jelzéseket.
• Zsilip / gát rendszerek: Néhány szakasz zsilipokat igényel (különösen a felső vagy műszaki területeken).
• Vízszint kockázat: Alacsony vízszint miatt lehet, hogy törölni kell, vagy alternatív szárazföldi szállítást kell alkalmazni, vagy kihagyott állomásokat.
• Tájkép és átmenetek: A felső szakaszok hegyesebbek, keskenyebbek; a középső szakasz széles síkságok; az alsó szakasz deltatájakat tartalmaz.
• Kulturális megállók: Sok város a Duna mentén ideális a turizmusra — katedrálisok, várkastélyok, romok, borvidékek, népi kultúra.
• Évszak és időzítés: A tavasz és az ősz gyakran jobb vízszintet, kevesebb hőt, és szép lombhullást/élőhelyeket nyújt.